Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Elektromos járműipar, hírösszefoglaló - 2015. 12. hét (03.16.-06.-22.)

2015.03.19

2015. március 17 - Magyarországon 120 gyorstöltő kellene az elektromos autózáshoz

Magyarországon 120, az autópályák mentén elhelyezett elektromos gyorstöltőállomással már országszerte lehetne elektromos autóval közlekedni - hangzott el az ABB Kft. keddi szakmai konferenciáját megelőző budapesti sajtótájékoztatón.

Balogh Attila, az energetika és automatizálás területén működő ABB Kft. elektromos közlekedésért (e-mobilitás) felelős vezetője az MTI-nek elmondta: az országos lefedettségnek megfelelő infrastruktúra kialakításához kormányzati döntésre lenne szükség.

bmw.jpg

Jelenleg 55 elektromos töltőállomás üzemel Magyarországon, azonban ezek mintegy 90 százalékánál órákig tart a feltöltés, és egy állomás sincs autópálya mellett. Az ultragyorstöltő-állomások - amelyekkel 20 perc alatt 80 százalékos töltöttségi szint érhető el - közül kettőt az ABB telepített Magyarországon. 

Balogh Attila elmondása szerint a gyorstöltőállomások ára mintegy 30 ezer euró, erre rakódnak még a telepítési munkálatok és a hálózati infrastruktúra kiépítéseinek költségei.

Kitért arra is, hogy az ABB e-mobilitási szegmensében a magyarországi részlegnek fontos szerepe van. Az ABB elektromos gyorstöltő berendezéseit a világon két helyen gyártják, az egyik a cég váci üzeme. Vácról eddig 2000 készüléket szállítottak főleg Európába, illetve Kínába, a magyar szakemberek szerepet játszanak a rendszer működtetésben és a szervizelésben is. 

Bővebben: http://www.kisalfold.hu/auto/magyarorszagon_120_gyorstoltoallomas_kellene_az_elektromos_autozashoz/2421951/


2015. március 18 - Az ország, ahol nem a fizetős elkerülő út, hanem a villanyautózás felturbózása jelenti az autózás jövőjét

Irónia kimaxolva. Az elektromos mobilitással kapcsolatban évek óta tétován töketlenkedő magyar kormányzat mindmáig csak egy frappáns név bedobásáig (Jedlik Ányos terv) jutott. És hol van Európa legkomolyabb gyorstöltőállomás-gyára, ahonnan egyebek mellett a teljes országot lefedő holland és észt hálózat oszlopait is legyártották? Naná, hogy Vácon.

Az elektromos autózás tyúk-vagy-tojás problémája, hogy a bármikor elérhető, minimális időveszteséggel járó gyorstöltő-hálózat kiépülése kell előbb ahhoz, hogy sokan vegyenek elektromos autót, vagy a sok elektromos autó hozza majd meg a piaci igényt a drága töltőhálózat kiépítésére. Európában mintha eldőlt volna a kérdés: előbb legyen megbízható hálózat, és ha mindig van hol tölteni, lavinaszerűen megindul az átállás a füstmentes egyéni közlekedésre.

villanyautostolto.jpg

Itthon időnként hallunk valami nagy távlatokban gondolkodó, igen ködös bejelentés-szerűséget (például ilyet) arról, hogy elektromos közlekedési paradicsom leszünk, de konkrétum ezidáig semmi. Az országban jelenleg úgy féltucat igazi nyilvános gyorstöltő (tehát 4-500 voltos, egyenáramú töltő, mellyel szűk félóra alatt jó 100 km hatótávra elég energia tölthető a kocsikba) található. Ebből a legismertebb, az Istenhegyi úti MOL kútnál lévő oszlop a MOL PR-akciójának eredménye, a többi pedig a Nissan, a világ legnagyobb példányszámában eladott autója, a Leaf gyártója saját akciójából származik. Ezek úgynevezett CHADEMO-töltők, a japán villanyautókhoz és a Peugeot illetve Citroen kis elektromos kocsijához jók, illetve adapterkábellel a Teslákhoz használhatók.

Bővebben: http://verde.444.hu/2015/03/18/az-orszag-ahol-nem-a-fizetos-elkerulo-hanem-a-villanyautozas-felturbozasa-jelenti-az-autozas-jovojet/


2015. március 18 - Villanyautó-töktő a Hungaroringen

A Hungaroringen kedden átadták a fővárostól keletre az első, nyilvánosan használható villám-töltőállomást. Az új töltő a Nissan és a Groupama Vezetéstechnikai Centrum együttműködésének eredményeként jött létre. 

"A Nissan európai szintű programja keretében villámtöltő-hálózatot fejleszt; ezek az állomások huszonöt perc alatt nulláról nyolcvan százalékra töltik fel az autókat - szemben azokkal, amelyek négy-nyolc óra alatt képesek ugyanerre. Hazánkban ez a negyedik ilyen töltőállomás, és a közeljövőben további hatra számítunk" - fejtette ki Palkovics Péter, a Nissan PR- és marketingigazgatója.

hungaroring.jpg

Elsőre talán furcsa lehet, hogy miért ezen a helyszínen bővíti a hálózatot a Nissan, de több okból is van értelme. Egyfelől az üzemeltetéshez megfelelő partner kell, a Groupama Vezetéstechnikai Centrum pedig önként jelentkezett, másfelől a villanyautók jelenleg elsősorban a főváros és annak vonzáskörzetében lehetnek igazán vonzók a vevők számára. Az eladásokat pedig egy használható hálózat tovább erősítheti. 

Bővebben: http://www.vezess.hu/hirek/villanyauto-tolto-hungaroringen/59348/

 

2015. március 19 - Így nézne ki a magyar jövőautó

Révész Richárd olyan elektromos hajtású családi limuzint tervezett, amely olyan erős, mint egy Tesla, de a tömege az egy tonnát sem éri el. A titok nyitja a vázszerkezetben rejlik. 

Az amerikai Local Motors 60 ezer dolláros fődíjú „LITECAR” pályázatára jelentkezett a fiatal magyar autótervező a Capacity nevű tanulmányautójával. Mivel a versenyen csak olyan autó terveivel lehetett indulni, aminek a tömege valamilyen különleges technológia révén jóval alacsonyabb a ma megszokott szintnél, ne csodálkozzunk azon, hogy Révész 4,7 méter hosszú, elektromos hajtású családi autója a tervek szerint mindössze 976 kilogrammot nyomna, ha egyszer valaki megépítené.

jovoauto.jpg

A kissé toyotás formájú Capaticy legnagyobb különlegessége a fraktálszerű váza, ami a madárcsontok belső, szivacsra szerkezetét másolja mikro és makroszinten is, vagyis maga a struktúra is olyan alakú, de a csövekben lévő merevítő szerkezet is. Ezzel Révész szerint több legyet is lehet ütni egy csapásra: jelentős súlycsökkentés érhető el azzal, hogy csak oda kerül anyag, ahová tényleg szükséges, de a szerkezet így is kellően merev marad, emellett a csövekben lévő porózus struktúra sűrűségének változtatásával a kocsi súlyelosztásán is korrigálni lehet.

Bővebben: http://www.origo.hu/auto/20150318-capacity-a-magyar-jovoauto-terv-egy-palyazatra.html

 

2015. március 19 - A BMW már 40 éve ráérzett az elektromos autózásra

Az 1602e-ből mindössze két példány készült az 1972-es müncheni olimpiára. A hatótávjuk a tizenkét darab 12-voltos akkumulátornak köszönhetően 60 kilométer volt.

Az i3-ról köztudott, hogy a BMW első sorozatgyártású elektromos autója, azt viszont már kevesebben tudják, hogy a bajorok több mint negyven éve készítették el az első villanyhajtású prototípusokat, méghozzá az 1972-es olimpiai játékokra.

bmw_40.jpg

Az 1602 elektromos változatából mindössze két példány készült, amiket főként a hosszú távú versenyszámokban használtak felvezetőautóként. Az elektromotort a Bosch szolgáltatta, a szükséges áramot pedig tizenkét darab 12-voltos akkumulátor, amik összesen 350 kilogrammot nyomtak, és hatvan kilométeres hatótávot biztosítottak az elektromos 02-eseknek. Mivel hagyományos akkumulátorokat használtak, tölteni és cserélni is lehetett őket, így folyamatosan rendelkezésre álltak az autók.

Bővebben: http://hvg.hu/cegauto/20150319_A_BMW_mar_negyven_evvel_ezelott_eloallt_a

Videó: <iframe width="620" height="349" src="https://www.youtube.com/embed/hbxI4rMY_wM?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

 

2015. március 19 - Az elektromos autó sem környezetbarát?

Az utóbbi néhány évben egyre gyorsabb ütemben teret hódítottak az alternatív meghajtásra épülő személyautók, legyen szó a hibridekről, a hidrogénautókról, illetve az elektromos fejlesztésekről. A Toronto Egyetem szakemberei szerint azonban még az elektromos járművek sem jelentenek megváltást, legalábbis ami a globális klímaváltozást illeti, a szükséges energia jó részét ugyanis még mindig hagyományos úton állítjuk elő. 

A Nature Climate Change magazin márciusi számában közzétett anyagban a szén-dioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátás szerepel kiemelt helyen, már csak azért is, mert számos országban ez még mindig messze a kívánatosnak minősített szint felett marad. A nemzetközi klímakonferencián arról ugyan megállapodás született, hogy a hőmérséklet emelkedését globális szinten 2 Celsius-fok alatt kellene tartani, ehhez azonban az kellene, hogy az egyes államok 1 gigawattóra előállításánál 600 tonna alatt tartsák a szén-dioxid-egyenértékű kibocsátást, a 2020-at követő három évtizedben pedig minden egyes országban 90 százalékkal kellene csökkenteni ezt az intenzitást, hogy megelőzzük a további felmelegedést. 

kornyezet.jpg

A fenti cél elérése egyelőre távolinak tűnik, hiszen az egyes államok közötti különbségek mellett világosan kimutathatók az országokon belüli nagy eltérések. Jó példa erre Kanada, amelynek egyes tartományaiban mindössze 20 tonnára rúg az intenzitás mértéke, míg a fosszilis energiára támaszkodó Alberta és Saskatchewan esetében ez 750 tonna feletti. Hiába teljesíti tehát az USA, Kanada és több európai ország a 600 tonna/1 gigawattóra előírást, ezeket a különbségeket mérsékelni kell, és akkor még nem beszéltünk az olyan nagy kibocsátókról, mint Kína, India, Ausztrália, Indonézia és Szaud-Arábia, amelyek mind 700 tonna feletti adatokat produkálnak. Az extrém példa egyébként Botswana, amely 1787 tonnával az utolsó a listán.

Bővebben: http://sg.hu/cikkek/111287/az-elektromos-auto-sem-kornyezetbarat