Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Közlekedési emissziócsökkentési napló 2014. októberi összefoglaló

2014.10.31

Októberben három kiemelten jelentős témakör köré szerveződött az elektromos mobilitással kapcsolatos hírfolyam. A Párizsi Autószalon volt az egyik, az autós világ meghatározó eseményének premierein szereplő új elektromos és hibrid modellekről szóló híradások bejárták a világsajtót, az autós és zöld szakmai lapokat, a lifestyle sajtót és még az általános médiumokat is, minden műfajban.

A szalonon továbbra is megfigyelhető a trend, miszerint már nem jelent önmagában szenzációt az elektromos vagy hibrid hajtás. A Lamborghini új modellje nem csupán hibridként, hanem mint az álommárka új szupersport-autója szerepelt a kiállításon:

A hajtás hagyományosabb részét a Huracanból átvett V10-es 5.2 literes motor adja, amely mellé egy három elektromotorból álló egység társul. Az egyik elektromos egység, amely a váltóházban kapott helyet, képes a hátsó kerekeket hajtani, míg az erősebb két motor az első tengelyek forgatásába segítbe szükség szerint. A kocsiba egy 7-fokozatú duplakuplungos váltó került, amelynek kardántengely-házába építették a lítium-ion akkumulátor egységeket is.

 

lambo.jpg

Részegységei szerint, a robbanómotor 602 lóerővel járul hozzá az összteljesítményhez, míg az elektromos hajtás 298 lóerőt teljesít. Az Asterion ilyen paraméterekkel természetesen a „3 másodperc alatt százon ligát” erősíti, miközben akár 50 kilométert is elboldogul kizárólag elektromos üzemmódban. Ide kell szúrni azt az adatot is, amely ugyan egy ilyen kocsi esetén eddig utoljára jutott egy ember eszébe: az Asterion károsanyag-kibocsátási értéke 98 g/km CO2, alcsonyabb mint egy második generációs Priusé.

A Lambónál szürkébb, de az autópiacot komolyabban meghatározó új modell, a Volkswagen Passat is Párizsban mutatkozott be először. A középkategóriás modellből már a premierre elkészült a GTE jelzésű, konnektorról is tölthető, napi rövidtávú használatban teljesen füstmentes hibridváltozat, amit különösebb csinnadratta nélkül csapott a benzines és dízel Passatokhoz a Volkswagen:

Azonnal kétféle karosszériával kínálja a csekély fogyasztású, innovatív hibrid rendszert a Volkswagen, hiszen a szedán mellett kombiként is kapható lesz.

passat_gte.jpg

Ahogy a konnektorról tölthető hibrideknél megszokhattuk, ezúttal is élhető villanyos hatótávot ígér a gyártó, sőt a VW által megadott, tisztán elektromos hajtással megtehető 50 km több mint korrekt. Mindez már elegendő a napi ingázás, munkába járás megoldásához, így könnyen megeshet, hogy a Passat GTE tulajdonosa meglehetősen ritkán látogatja meg a benzinkutat. A hibrid hajtás magját egyébként a márka bejáratott, 1.4 TSI benzinmotorja adja, méghozzá 156 lóerős csúcsteljesítménnyel, amelyet a lítium-ion akkumulátorral táplált elektromotor 115 lóereje egészít ki. A rendszer összteljesítménye 218 lóerőre adódik, míg a maximális nyomaték is tisztességes, 400 Nm.

A Volkswagennél látható plug-in dömpingre a Renault is próbál választ adni, némi késéssel. Az Eolab nevű modell csak koncepcióként volt jelen Párizsban, de pár héttel később már újságírók (a magyar sajtóból egyedüliként egyesületünk tagja) is vezethették a prototípust.

eol.jpg

A Renault nem tervezi a kocsi gyártásba vételét, de a 900 köbcentis benzinmotorból és a hozzá kapcsolt villanymotorból valamint a 3x3 fokozatú automatikus sebességváltóból álló hajtáslánc alighanem feltűnik majd legkésőbb a következő Renault Clióban. Az Eolabon számos aerodinamikai újítást és súlycsökkentési technológiát is tesztel a Renault. A bemutatón igen aggodalmasan kérdezgették az újságírókat, hogy a VW milyen ütemben tervezi kiterjeszteni a plug-in hibridek körét, úgy tűnik, komoly villamosítási versenyfutás várható az európai piacon.

 ---

A párizsi újdonságoknál kevésbé erős sajtóvisszhangot kapott egy másik októberi hír: az Európai Unió döntést hozott bizonyos alternatív üzemanyag-rendszerek kiépítésével kapcsolatban. Az új EU-direktíva legfontosabb bekezdései:

A Bizottságnak és a tagállamoknak támogatniuk kell az e területet célzó nemzeti és regionális szintű fejlesztési intézkedéseket, hogy ösztönözzék a fenntartható közlekedésbe való beruházásokat, és támogassák az alternatív üzemanyagokhoz kapcsolódó infrastruktúra összefüggő hálózatának az Unión belüli kiépítését. Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítését és irányítását illetően ösztönözniük kell továbbá a legjobb gyakorlatoknak a helyi és regionális fejlesztési kezdeményezések közötti cseréjét, és e célból elő kell mozdítaniuk az európai strukturális és beruházási alapok – és köztük is különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap – igénybevételét.

A villamos energiában megvan a közúti járművek energiahatékonyságának növeléséhez és a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez való hozzájáruláshoz szükséges potenciál. Ez az energiaforrás elengedhetetlen a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) és a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) említett elektromos járművek – köztük az L kategóriájú járművek – használatához, ami a városi/elővárosi agglomerációkban és más sűrűn lakott területeken hozzájárulhat a levegőminőség javításához és a zajszint csökkentéséhez. A tagállamoknak gondoskodniuk kell a nyilvános elektromos töltőállomások megfelelő lefedettséget biztosító kiépítéséről annak érdekében, hogy biztosított legyen az elektromos járművek közlekedése legalább a városi/elővárosi agglomerációkban és más sűrűn lakott területeken, illetve adott esetben a tagállamok által meghatározott hálózatokon belül. Ezen töltőállomások számát az egyes tagállamokban 2020. végéig nyilvántartásba vételre kerülő elektromos járművek becsült számának figyelembevételével kell meghatározni. Annak hozzávetőleges meghatározásához, hogy átlagosan mennyi elektromos töltőállomást lenne megfelelő biztosítani, tíz autónként legalább egy töltőállomást célszerű alapul venni, figyelembe véve ezenkívül az autók típusát, a töltési technológiát és a rendelkezésre álló magán-töltőállomásokat is. Célszerű megfelelő számú nyilvános elektromos töltőállomást létesíteni, így különösen a közösségi közlekedési állomásoknál, így például a kikötői utastermináloknál, a repülőtereknél és a vasútállomásoknál. Az elektromos járművek magántulajdonosai számára alapvető fontosságú, hogy igénybe tudják venni a – például társasházakban, irodaépületekben és üzleti negyedek közelében kialakított – közös parkolók töltőállomásait. A hatóságoknak az ilyen gépjármű-használók segítése céljából meg kell tenniük az annak garantálásához szükséges lépéseket, hogy az említett létesítmények fejlesztői és üzemeltetői megfelelő infrastruktúrát biztosítsanak, amely elegendő számú elektromos töltőállomással rendelkezik.

A direktíva teljes szövege - magyar nyelven is - itt érhető el. Bizonyosra vehető, hogy az új EU-s irányelv ismét kitolja a várva várt hazai elektromos autó-stratégia, ama bizonyos Jedlik Ányos terv nyilvánosságra hozatalának határidejét.

---

Magyar viszonylatban két fontos új információval lettünk gazdagabbak októberben a hazai elektromos autó-piac tekintetében. A BMW, korábbi bejelentése dacára mégis megkezdi elektromos (és hibrid) termékvonala, az i-modellek értékesítését az országban. A termékcsoport külön csúcsvezetőt is kapott, november 1-jétől kezdődően Mala Ferenc (32) látja el egy újonnan létrehozott pozícióban a BMW i almárka menedzsmentjét a BMW Group Magyarországnál. A szakember feladata lesz az i modellek értékesítésének és marketing feladatainak irányítása a hazai piacon. A munkakör elindulása egybeesik az i modellek itthoni bevezetésével, mely tovább erősítheti a márka pozícióit Magyarországon is.

 

i3tuning.jpg

A Mercedes pedig az új B-osztály nemzetközi sajtóbemutatója kapcsán árulta el, hogy a jövő évben megkezdik az elektromos üzemű, 230 km-es elméleti hatótávú, 160 km/h végsebességű változat értékesítését Magyarországon. A presztízsmárkáktól érkező új elektromos autók és a Volkswagen konnektoros hibridjei taln segítenek megváltoztatni a magyar autósok körében tapasztalható érthetetlen negatív attitűdöt az elektromos autókkal kapcsolatban.